Mindenekelőtt, baleset esetén, hajtsa végre a KRESZ-ben is előírt feladatokat. Kapcsolja be a vészvillogót. És szükség esetén (pl. ha az autók beláthatatlan kanyar mögött állnak) azonnal helyezze ki az elakadás-jelző háromszöget, nehogy más autók is tetézzék a bajt.
Ez után győződjön meg róla, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, azonnal hívja a mentőket, és nyújtson elsősegélyt. Ha látszólag nem is sérült meg senki, de valaki kiesett az autóból, vagy a komolyan összetört autóból sértetlennek látszva száll ki, azért még jó lehet mentőt hívni, ugyanis könnyen fennállhat egy komoly fájdalommal nem, de belső vérzéssel járó sérülés, mint például a májrepedés veszélye, amely rövid időn belül halálhoz vezet.
Bizonyosodjon meg afelől, hogy nem folyik-e egyik autóból sem üzemanyag! Ha igen, készítse elő az amúgy is célszerűen az autóban tartott tűzoltó-készüléket, és áramtalanítsa a járművet! Nem elég a csak a gyújtáskulccsal, minden egyéb fogyasztót is kapcsoljon ki, sőt, ha az akkumulátor környéke mentes a gőzölgő benzintől, érdemes az akkumulátor sarut is levenni! Először a testkábelt (ez a negatív pólus), és csak utána a pozitívot! (A fogyasztók kikapcsolása és a gyújtás levétele akkor is célszerű, ha az autóból látszólag nem folyik üzemanyag.)
Ezek után, minden további lépés előtt, írja föl a balesetben résztvevő többi jármű, különösen a károkozó rendszámát. Ezt soha ne hagyja ki! Ha a károkozó elhajt a helyszínről, és Ön felírta rendszámát, a rendőrségnek jóval könnyebb dolga lesz az Ön feljelentése alapján megtalálni őt. Amennyiben lehetséges, még a fenti lista végrehajtása előtt jegyezze meg (ha van kéznél toll, írja is fel, vagy ha nincs, üsse be a mobiltelefonjába, mint ha egy nevet és telefonszámot akarna elmenteni) a balesetet okozó autó(k) rendszámát! Jó, ha a típusra és színre is emlékszik!
FONTOS: a baleset okozója nem minden esetben az az autó, amely végül is Önnel ütközött. A baleseti helyzet okozója lehet olyan jármű is, amely nem csak Önnel, de egyik résztvevővel sem ütközött, de a veszélyhelyzet kiváltásában döntő szerepe volt.
Ilyen lehet például, elsőbbség meg nem adásával, vagy szabálytalan előzéssel, figyelmetlen sávváltással, a veszélyeztetett autó, hirtelen irányváltoztatásra késztetése. A vétlen jármű, ebből adódóan stabilitását vesztheti és kisodródhat, szemből jövő, vagy párhuzamosan közlekedő járművel ütközhet, padkára futhat, stb. miközben az egész vészhelyzetet okozó jármű sértetlen marad. Ilyenkor kellő bizonyítás mellett, a sértetlen okozó gépkocsi minősül károkozónak, tehát az ő felelősségbiztosításának terhére rendezik az összes sérült jármű kárát.
Ha minderről meggyőződött, és elvégezte a fentiek közül a szükséges teendőket, jöhet a káresemény körülményeinek rögzítése.
Először kérje meg a baleset tanúit, hogy maradjanak ott, vagy ha ez semmiképpen nem megy, adják meg elérhetőségüket. Ha a feltételezett tanú, nem marad addig a helyszínen, hogy Ön följegyezhesse adatait, legalább autója rendszámát írja föl, így később, ha az ügy bíróság előtt folytatódik, a tanú előkeríthető lesz.
Ezután a teendők, a baleset jellegétől függően, kétfelé oszlanak.
Személyi-sérüléses balesetnél, a mentő hívása beindít egy folyamatot, amelyben a mentők értesítik a rendőrségi helyszínelőket, akik komoly, felkészült szakemberek, és jártasak a baleset nyomainak alapos, jogvitában döntésre alapot adó rögzítésére. Az általuk készített jegyzőkönyvet, helyszínrajzot, a biztosítótól függetlenül, a jogalapot minősítendő, (szabálysértés, avagy közlekedési büntetőügy esete áll-e fenn) kiadják igazságügyi gépjármű-szakértőknek elemzésre. Ha személyi-sérülés történt, fontos, hogy a rendőr megérkeztéig ne változtassanak az autók véghelyzetén, kivéve, ha ez további balesetek, vagy nagyobb baj (pl tűzvész, vagy a sérültek veszélyeztetése) bekövetkeztének elkerülését szolgálná.
Ha saját magunk szenvedtünk olyan sérüléseket, amelyek miatt magunk szorulunk orvosi ellátásra, netán eszméletünket veszítettük, tehát cselekvésünkben korlátozottak vagyunk, az sajnos fokozza kiszolgáltatottságunkat, hiszen közvetlenül, és azonnal nem tudjuk befolyásolni az eseményeket. Ilyenkor, a helyszínelő rendőrhatóság szakértelmében és semlegességében bízhatunk csak, valamint abban, hogy a másik fél nem tesz kísérletet a tények elferdítésére.
A csak anyagi kárral járó balesetek esetében, megint csak kétféle a követendő magatartás. Itt nem tanácsoljuk azt, hogy mindenképpen hívjon rendőrt, ugyanis ebben az esetben, a balesethez nem valószínű, hogy helyszínelő szakember, hanem leginkább egy egyszerű rendőrjárőr száll ki. Ezeknél a rendőröknél, a legritkább esetben van fényképezőgép, nem szakemberek, ezért az általuk írt feljegyzés sokszor nem nyom nagyobb súllyal a latban, mint amit már úgyis rögzítettek a baleseti bejelentőn (kék-sárga lap), vagy annál, amit mondjuk egy később a helyszínre érkező járókelő mondana.
Rendőr hívását akkor tanácsoljuk, ha a másik fél külföldi, ha a kár különösen nagy, ha nem tudnak megegyezni abban, hogy a balesetben ki volt a hibás, illetve abban az esetben, ha a másik fél szabálysértést követett el, netán láthatóan ittas, vagy drogos befolyásoltságra utaló furcsa magatartást észlelünk rajta. A rendőr megállapíthatja a szabálysértés tényét, amely a biztosító, illetve – per esetén – a bíróság számára is döntő érv lehet.
Tehát személyi sérülés, és a másik fél súlyos közlekedési szabályszegése, illetve annak el nem ismerése esetén, mindenképpen hívjon rendőrt!
Komolyabb esetben, akkor is hívjon rendőrt, ha a másik fél térden állva könyörög, és esküdözik, hogy mindent elismer, hogy holnap készpénzben kifizeti a kárt, valamint annyira megszerette Önt (amiért nem hív rendőrt), hogy ha Önnek gyermeke/unokája lesz, akkor szeretne annak keresztapja/anyja lenni, sőt még vért is ad, és nevére is veszi Önt! Ne törődjön vele, hogy két órába is telhet, mire odaér a helyszínelő! Ez a két óra befektetés, sok-sok későbbi időveszteségtől, hercehurcától kímélheti meg Önt!
Az, aki a balesetnél olyan készséges, és alázatos volt, (még ha alapvetően az is) és elismerte, hogy szabálytalan volt, másnap beszélhet majd egy dörzsölt szerelővel, vagy egy ügyvéd- vagy rendőr- vagy biztosítós ismerősével, aki kioktathatja, hogy mit mondjon a biztosítónak, mit írjon a kárbejelentőre, annak érdekében, hogy mégse ő vigye el a balhét, vagy legalább kármegosztást érjen el. (A kármegosztás esetén a biztosító mindkét felet valamilyen arányban hibásnak ítéli, és annak arányában dönt a kártérítés összegéről. Az ilyen veszteség több százezer, sőt akár több millió forintos nagyságrendű is lehet.)
Ennek megfelelően, az illető hirtelen amnéziássá válhat, és mindent elfelejthet, amit a káreseménynél elismert és megígért. Bárki hivatkozhat arra, hogy a baleset olyan sokkhatást váltott ki benne, hogy a helyzet logikus és valós megítélésében, felismerésében, akadályozva volt, tehát a legutóbbi nyilatkozata a mérvadó, és nem az, amit a balesetnél tett.
Ha Ön ilyenkor elmulasztja a rendőr hívását, és az illető ki akar bújni a felelősség alól, akkor a biztosító pusztán az alapján dönt majd, amit a baleseti bejelentőn leírva, esetleg akár tanuk nyilatkozatával alátámasztva lát. Ez azonban esetenként nem bizonyítja az Ön vétlenségét, és a másik fél vétkességét – szabálysértését, sőt, akár épp ellenkező előjelű döntést eredményezhet. Egyébként, ez is eggyel több ok arra, hogy Ön soha ne igyon alkoholt autóvezetés előtt vagy közben, és arra is, hogy mindig tartsa be a közlekedési szabályokat!
